Szétnéztem a spájzban és találtam még egy kis tavalyi megtört diót és aszalt szilvát. Gondoltam elhasználom a mindennapi kovászos kenyérbe 🙂 Nem bántam meg, ugyanis a savanykás szilva és a pirított dió különleges ízt adott a kenyérnek.

Hozzávalók:

• 100 g aktív kovász
• 450 g BL80
• 350 ml langyos víz
• 9 g só
• egy marék dió
• egy marék saját aszalású szilva

Elkészítés:

Miután hirtelen meleg lett, nem autolizáltam (ennek ugyebár két funkciója van: egyik a tészta hőmérsékletének beállítása, másik a lisztszemcsék megduzzasztása). Egyből bedagasztottam a vizet, a lisztet, és a kovászt. A sót csak a dagasztási idő utolsó 1 percében adtam hozzá. A tészta ezután 3,5 órát pihent kiolajozott tálban letakarva és az első órában kétszer meghajtogattam. Ezután lisztes pulton a tésztát óvatosan kiborítottam, majd a tetejére tettem a diót és az aszaltszilvát. Az aszalógépemmel nagyon elégedett vagyok, ugyanis a szilva amit 8 hónapja aszaltam, még mindig tökéletes! Finom és lédús, abszolút nincs kiszáradva.

Új Counter Intelligence aszalógépem

A tésztát óvatosan megformáztam és 1 órára szakajtóba tettem. Kint az udvaron hagytam lefedve, ahol kb. 26 fok volt. Egy óra után pedig megsütöttem, az első 5 percben kétszer gőzöltem. 250 fokon kezdtem (20 perc) aztán 220 fokon folytattam a sütést (20 perc).

Kívül ropogós, belül szellős vajas kenyér volt a vacsora 🙂 Merthogy ez megint olyan jó lett hogy kár lett volna elrontani felvágottal vagy bármi mással.