“Fura egy szerzet vagy Orsika”- szokta mondani a férjem és igaza van. Egyszerre szeretem és kutatom a tradicionális és a hagyományőrző dolgokat (Kékfestő, kerámiák, népművész motívumok, magyar őstörténeti könyvek, stb.) és közben imádom a technikát, a modern kütyüket is. Így a karácsonyfa alá is ennek megfelelően hozott a “Jézuska” ajándékot nekem: kaptam két kenyérszállító dobozt, amire nem akármilyen népi motívumok lettek festve – aki járatos az ilyenekben az felismeri őket-, egy biogabonákról szóló hagyományőrző könyvet és egy okos órát (ájfón óra ahogy én hívom). Szóval miközben kovászolok és köles kását hajtogatok a tésztába, nézhetem mostmár hogy mennyi a pulzusom és elég vizet ittam-e és szembesülhetek azzal is nap mint nap hogy nem mozgok eleget. Imádom ezt a kettősséget. És persze közben próbálgatom a nemrég rendelt kékfestős pólóimat és körsálamat, amit lehet hogy inkább fejfedőnek fogok használni sütés közben.
Holnap már nem sütök, férjemmel ketten töltjük ezt a napot, elszámolunk együtt az idei évvel, mérleget vonunk és átbeszéljük mit szeretnénk jövő évben. Nagy terveink vannak, mint mindig. 🙂
Köleskása a kovászos kenyérbe? Miért ne?
Tudjátok, hogy próbálok minél több ősgabona fajtát felhasználni a sütéseim során, de az új könyvemet lapozgatva egy új ötlet jutott az eszembe. Mi lenne, ha köleskását főznék és azt sütném bele a kenyérbe egy-két zöldfűszerrel együtt.
Hozzávalók:
- 90 g aktív kovász
- 320 ml víz
- 380 g BL80
- 25 g frissen őrölt rozs
- 9 g só
- 85 g köleskása
- 2 evőkanál zöldfűszer (én a méhűtőből vettem elő apróra vágott zsályát és petrezselymet, amit még a nyáron tettem el)
Elkészítés:
Este megfőztem 50 g kölest annyi vízben, hogy ellepje, aztán a lábasban hagytam kihűlni. Megetettem a kovászomat (mostanában, hogy hideg van a konyhánkban, jobban kell figyelnem a kovászomra, ezért a befőttes üvegre gumit húzok, hogy lássam mikor és egyáltalán képes-e a duplájára nőni).
Reggel megőröltem a rozst és a BL80-nal együtt az Ankarsrum dagasztójába tettem és a csapból folyó lehető legforróbb vízzel összekevertem (autolizáltam) és 1 órát pihentettem letakarva. A konyha és a liszt kb. 20 fokos, a víz kb. 50, így nagyjából el tudom érni a kívánt 25 fokos tészta hőmérsékletet. Egy óra után hozzáteszem a kovászt, és 4 percig dagasztom a tésztát az Ankarsrummal a legkisebb fokozaton. Aztán hozzáteszem a sót és újabb 2 percig dagasztom, majd végül a köleskását és a fűszereket és további 2 percig dagasztom. Összesen 8 perc a dagasztási idő. A tészta szép fényes és selymes. Fél órát pihentetem letakarva, majd áthajtogatom egymás után 6 x 30 percenként és közben mindig egy olajjal kikent tálba teszem vissza, amit mindig letakarok és a sütőbe teszek, hogy ne “fázzon” meg a tésztám. Ott legalább állandó a hőmérséklet. Sajnos időnként a hideg miatt a tészta hőmérsékeltét is meg kell mérnem és ha 25 fok alá megy, bizony a sütőt 30 fokra beállítom és így fermentálódik benne a tészta. A 6 hajtogatás után a tésztát megformázom és lisztes konyharuhával kibélelt nád szakajtóba teszem. Azt pedig a sütőbe, amit 40 fokra állítok. Tudni kell, hogy az én sütőmben ha 40 fokot állítok be, akkor a benne lévő tészta 35 fokon fog kelni és ugyanez érvényes a fermentációra – amikor 35 fokot állítottam be akkor a tészta 28-30 fokos volt. Szóval így kelt a tészta 1,5 órát, aztán kiborítottam a sütőedényemre amit a sütővel együtt 250 fokosra forrósítottam, bevágtam a tetejét jó mélyen és hosszan, és így sütöttem 25 percig 250 fokon, majd 20 percig 225 fokon. Az eredménnyel végtelenül elégedett voltam: nem csak vizuálisan lett gyönyörű látvány ez a kenyér, de az íze nagyon különleges. A zsálya és a köles íze nagyon harmónikus és kellemes. Próbáljátok ki!
Kellemes év végi elszámolást kívánok mindannyiotoknak, köszönöm hogy ezt az évet velem töltöttétek, remélem sok hasznos információval tudtam szolgálni. Boldog, egészségben és sikerekben gazdag új esztendőt mindenkinek!
Orsi a Péklány
Péklány leszek blog 