A hétvégén elfogott egy gyerekkori érzés, ahogy a férjemmel egy rózsabokor mellett sétáltunk el kézenfogva. Először is megállapítottam, hogy bár sokszor kapok rózsát és általában virágot, azoknak nincs illatuk. Azok általában gyorsan nevelt virágok, nem olyanok mint a kertben növő “igazi” rózsák, aminek az illatát olyan régen éreztem már és ami szinte bódító. De igaz ez a gyümölcsökre és a zöldségekre is sajnos. Sokszor se illatuk, se ízük. Ezért is van annyi gyümölcsfánk és kertben nevelt fűszernövényünk.

Szóval ez a rózsa illat gyerekkori emlékeket juttatott eszembe. Érdekes, hogy a régi emlékeket gyakran egy illat vagy egy fény hozza elő. Fent a Rózsadombon laktunk gyerekkoromban egy társasházban. Anyukámmal egyforma kockás szoknyánk volt, én kicsi, ő nagy kosárral mentünk le a Fény-utcai piacra. Akkor még a piac bódékból állt és felállított ládákra pakolta ki mindenki a portékáját. Piacozás után mindig kunyiztam egy fagyit az Augusztban, ami valójában nem a fagyi miatt volt érdekes, hanem mert a cukrászda melletti társasház aljában volt egy gyereklépcső, amin mindig végig kellett menni. Ez program volt :). Mint ahogy a Keleti károly utcában lévő trafikba is mindig kellett valamit kérnem valami teljesen felesleges dolgot, persze óriási hisztik árán. Most bezzeg ki vagyok akadva ha a 4 éves lányom ugyanezt műveli velem :). Emlékszem a trafikban milyen hangulat, fények, de legfőképpen hogy milyen illat volt. Rágó, édesség és dohány- , valamint nyomdafesték furcsa szaga keveredett össze.

A régi trafikok és rózsa illat romantikus hangulatában a szokásos hétvégi fahéjas csigát most egy kicsit más formában készítettem el.

A recept a régi:

• 500 g BL 55-ös liszt
• 1 csomag szárított élesztő vagy 2,5 dkg friss élesztő
• 60 g olvasztott vaj
• 80 g cukor
• 250 ml langyos tej
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 kiskanál fahéj
• 1 tojás
• 1 TK só

A langyos tejben egy kanál cukor segítségével megfuttatom az élesztőt. Közben átszitálom a lisztet, majd az összes többi hozzávalóval együtt az Ankarsrumban megdagasztom kb. 6 perc alatt. Fontos, hogy a tészta szép fényes, egyenletes felületű legyen. A dagasztási idő vége után a tésztát letakarom és 35 percig pihentetem szobahőmérsékleten. Télen ez lehet akár 45 perc is, ha hideg van a konyhában. Az a lényeg, hogy tészta a duplájára keljen.

Töltelék:

• 2 kiskanál fahéj
• 80 g cukor
• 50 g olvasztott vaj

A tésztát kinyújtom téglalap formára, rákenem a tölteléket, majd az egészet feltekerem. Késsel 1,5-2 cm-es szeleteket vágok, és muffin papírba teszem őket. A tetejüket megkenem tojással, majd 40-50 percig kelesztem őket. Mégegyszer tojásozok, aztán 210 fokon megsütöm 20-22 perc alatt. Nemcsak finom, de nagyon mutatós is! Jó étvágyat hozzá!