A tönkölybúza mindig kiemelt helyen szerepel nálam. Egyrészt, mert egy végtelenül értékes ősgabona, számos fantasztikus jellemzővel. Másrészt, ez a gabona jelentette a pékké (péklánnyá) válásom első lépését. Az első kenyerem, ami Csaba szerint “emberi fogyasztásra alkalmas” volt (aki ismeri, tudja milyen kritikus személyiség az én drága férjem), egy tönkölybúzás volt, frissen őrölt gabonából, joghurttal, áfonyával,… Barátság kenyér – avagy a kovászos tönköly cipó meséje olvasásának folytatása