Hogyan sütök

Miért lett mostanában népbetegség a gluténérzékenység?

Az egyik leggyakrabban emelgetett téma manapság a gluténérzékenység. Baráti körben, munkahelyen, internetes fórumokon, sőt még a pékek között is!

Gluténmentes

Szeretném megosztani veletek véleményem és saját tapasztalataimat ebben a témában. Nem biztos, hogy mindenkire érvényes amit írok, de arról biztosítok mindenkit, hogy a legnagyobb segítő szándék vezérelt ebben az írásban.

A lényeges különbség: született vagy szerzett érzékenység?

Szerintem lényeges különbség van a vele született és a nem megfelelő táplálkozás miatt szerzett ételallergiák illetve intoleranciák között.

Van, aki gluténérzékenyen vagy tejfehérje allergiával jön a világra és ez egész életében elkíséri. Ezt komolyan kell venni, és nem szabad kísérletezni, hanem szigorúan be kell tartani a dietetikus és az orvos előírásait, mert az ellenkezőjéből komoly, akár végzetes baj is lehet! A korábban említett ismerősöm „vele született” gluténérzékeny, ő a házi malmában csak köles, rizs, hajdina és egyéb gluténmentes gabonákat és magokat őröl, és főleg kásákat és szódás kenyereket készít belőle. Számára akár egy szem búza elfogyasztása is végzetes lehet, ezért ő nem kockáztat, hanem mindent maga őröl és készít, ráadásul olcsóbban jut ilyen lisztekhez. Ő anno külön jelezte a rendelésnél, hogy gluténérzékeny, így az ő Salzburgi malmát nem próbálták ki az üzemben hagyományos búzával, hogy nehogy „szennyezett” legyen a készülék. Manapság már egész iparág (melynek mértéke és növekedési üteme elgondolkodtató) épült a glutérzékenyek kiszolgálására, tehát szabadon válogathat ma már mindenki ezek közül a termékek közül, ha nem akarja maga készíteni.

Soha nem volt még ennyi ételintolerancia, mint napjainkban

Számomra nagyon furcsa, hogy napjainkban mindenki laktózérzékeny, gluténérzékeny (az utóbbi pár évben lettek azok), IR-es, IBS-es, PCO-s, egyre több a túlsúlyos ember az utcán és sajnos a gyerekek között is.

A józanész és valami belső hang jó ideje azt mondatja velem, hogy valami nagyon nincs rendben a táplálkozásunkkal, meg azzal, hogy mindenre az az uniformizált megoldás, hogy örökre hagyjunk el ezt vagy azt az étrendünkből, amire egyébként az embernek természeténél fogva szüksége van.

Nekem az a tapasztalatom, hogy amikor valakinél felüti a fejét a laktóz vagy a gluténérzékenység, akkor a probléma forrását kell megkeresni. Akkor jut szervezetünk ilyen állapotban, ha az bélflóránk egyensúlya annyira felborult, hogy a folyamatos gyulladás miatt nem képes a tápanyagokat feldolgozni, lebontani, és ez már komoly tüneteket okoz. Szerintem az ilyen betegségeknek egyrészt lelki okai vannak (halmozottan jelentkeznek jó anyagi helyzetben lévő managereknél, akik napi tizen óra ülő munkát végeznek és közben egyfolytában stresszelnek), másrészt pedig  a sok feldolgozott, mű élelmiszer, ami tele van olyan adalékokkal, színezékekkel, aromákkal és tartósítószerekkel, melyek szépen lassan felhalmozódnak szervezetünkben, ami elsavasodik és felborul az egyensúly. Az ember immunrendszere legyengül, amire antibiotikumokat szed, ami pedig még jobban tönkreteszi a bélflórát. Ilyenkor jön a diagnózis: el kell hagyni a glutént vagy a laktózt, meg a cukrot. Régen velem is ez történt. Évekig voltam IR-es és PCO-s (ezek ugye kéz a kézben járnak), és mindenféle diétát próbáltam betartani, kisebb-nagyobb sikerrel. Nem ehettem glutént, holott állandóan kenyérre vágytam és nem ehettem tejtermékeket, ami elég nagy érvágás valakinek, aki az ország egyik legkedveltebb tejipari cégénél dolgozik marketingesként és terméket fejleszt, főleg hogy imádom a Pöttyös Túró Rudit és a Milli Krémtúrót.

Nem fogytam a diétáktól, viszont állandóan éhes voltam és kezdett elszállni az élet energiám. Aztán a teljes életmód váltás mellett döntöttünk.

Egy biorezonanciás felmérés után valóban nem ettem tejterméket 3 hónapig, valamint egy pár olyan ételt, ami nekem nem tesz jót. Ezen felül probiotikumot szedtem nagy dózisban, és minden reggel egy evőkanál lenmagolajat ettem, benne grapefruit mag cseppel.

Emellett életmódot váltottunk (ennek részletei itt olvashatóak), melynek egyik legfontosabb alappillére a házimalom volt. A 3 hónapban főleg alakort és tönkölyt őröltünk, és abból sütöttünk kenyeret, akkor még élesztővel. Miért pont ezt a két gabona típust? Mert ezek ősi, tiszta gabonák. Nem voltak keresztezve, génkezelve, módosítva, ezért kromoszóma szerkezetük egyszerű, kevés elemből áll. Az alakoré egész pontosan 7, a tönköly 14, míg a sima búzáé negyven fölött van. Tehát könnyű őket megemészteni, és nagyon fontos tápanyagokat tartalmaznak, főleg frissen őrölt teljes kiőrlésű változatban.

Egyre több saját őrlésű lisztből készült kenyeret ettem, fogytam, és tényleg nem volt tőlük semmi bajom.  Amit messziről elkerültünk: minden ami mesterséges, vagyis az adalékokat, állomány javítókat, ízfokozókat, tartósítószereket. Jókat, finomakat és sokat ettünk, boldogok voltunk, megszületett Annus, és kb. egy év után semmilyen étel intoleranciám nem volt! Honnan tudom? Elmaradt a puffadás, elmaradt az energia hiány, és mert a biorezonanciás utó-vizsgálat is igazolta, amiben én maximálisan megbízom és mindenkinek ajánlom öndiagnosztizálás helyett.

Testünk öngyógyító!

Szerintem az emberi test öngyógyító. Legalábbis az enyém az, és biztos másoké is az. Csodákra képes, csak tisztelni, szeretni, ápolni, tisztítani kell kívülről és belülről. Van olyan, hogy tényleg bizonyos időre, akár hónapokra ki kell hagynunk az étrendünkből ezt vagy azt, de azt azért tesszük, hogy a szervezetünk újra megfelelően és EGÉSZségesen tudjon működni. Hiszem, hogy vannak gyógyító ételek, és hogy ez mindenkinek más és más. Szerintem van alapja a vércsoport szerinti étrendnek, és az ayurvédikus táplálkozásnak. Azóta is évente járok biorezonanciás állapot felmérésre, mert bevált és mert eddig mindig segített. Ezekben a módszerekben szerintem alapvető, örök igazságok vannak, melyek irányadó táplálkozási útmutatóként szolgálnak, és nem időszakos kúráknak, divat hóbortnak.

Őrölj és kovászolj az egészségedért

Mindenkit bíztatok arra, hogy szeresse és tisztelje magát, tartsa tisztán a szervezetét, és egyen jókat és jól. Tehát fogyasszon minél több természetes ételt, kerülje messziről az adalékanyagokat, és süsse maga a kenyerét, vagy vásároljon kézműves pékségben, lehetőleg ellenőrzött bio alapanyagokból, és vadkovászból (víz, liszt). És ha teheti, szerezzen be egy házimalmot és hozzá változatos bio gabonákat. Az otthoni őrlés előnyeiről itt olvashattok.

IMG_2162
Salzburgi MT-5 gránitköves malmom

 

Miért kerülendő a nagyipari pékáru és a fehér, nem bio liszt

Láttam, tapasztaltam, utána olvastam, és a nagy hazai kézműves pékekkel egyetértésben állítom, hogy a nagyipari pékáru nem tesz jót nekünk.

Ennek főbb okai:

  • A gabona legértékesebb része a pék szakma számára a magbelső, vagyis a glutén  (sikér), ami megőrölve és kiszitálva nem más, mint a fehér liszt. Ez egy kolloid anyag, ami a tésztát rugalmassá teszi, és ami a kelesztés során a széndioxiddal együtt szép sikérvázat csinál. A lisztet a szakma annál jobbnak értékeli, minél nagyobb a sikér-, vagyis glutén tartalma. A pékipar tehát előszeretettel használja a fehér lisztet, abból is azt, aminek magas a glutén tartalma, mert abból szép nagy szellős kenyereket lehet sütni. Megjegyzem, a kézműves pékek is a fehér kenyeret tartják a kategória „királyának”, mert fehér lisztből a legnehezebb jó ízű kenyeret készíteni – főleg, ha csak vizet, lisztet és sót használnak föl hozzá (és persze vízből és lisztből készült kovászt). A hangsúly szerintem itt a fehér liszt tisztaságán (bio vagy nem bio) és felhasznált arányán van!
  • A nagyipari gabona termesztésnek az a jó, ha a nagy a terméshozam, a gabona ellenálló a betegségekkel, a kártevőkkel és a természeti viszontagságokkal szemben.  Ezen felül akkor, ha az adott gabonának minél nagyobb a sikér tartalma. Ezért úgy keresztezik és módosítják őket, hogy az ezeknek a céloknak minél jobban megfeleljenek. Tehát olyan „kezelt” gabona kerül a malmokba, mely a természeteshez képest jóval több glutént tartalmaz.
  • A malmokban a lisztet csírátlanítják, mert az romlandóságot okoz (pedig tele van értékes esszenciális zsírsavakkal, vitaminokkal, nyomelemekkel) és eltávolítják a héjat, ami nem más mint a korpa. A korpa rost, amire azért van szükség, mert emészthetetlenségük miatt takarítják a bélrendszerünket. Ezen felül a korpában olyan enzimek vannak, amik segítik előre lebontani a glutént. Ha nem teljes kiőrlésű friss lisztet használunk, akkor megvonjuk a szervezetünket értékes anyagoktól és túlterheljük gluténnel. Kaphatóak értékesebb gabonák fehér lisztjei, pl. tönköly fehérliszt vagy világos rozsliszt, de ezek sem tartalmazzák az értékes korpát, és töményebben tartalmaznak glutént! A bolti teljes kiőrlésű lisztekbe pedig visszakeverik a korpát, de az kiszáradva kesernyés ízt ad a lisztnek.
  • Nagyon kevés helyen lehet igazi teljes kiőrlésű kenyeret kapni, sokszor malátával és egyéb „színezékekkel” barnítják a kenyereket.
  • A kézműves pékségeken kívül sehol sem használnak igazi kovászt, ami nagyon jót tesz a szervezetünknek, az is igazából előre segít lebontani a glutént.
  • A nagyipari pékségekben rengeteg adalékot használnak, hogy a kenyér gyorsan süljön és szép nagy és szellős legyen.

Érdemes megnézni az egyik legnagyobb kézműves bio pékség, a Pipacs videóját ebben a témában, mely szintén arról szól, hogy ők is azt tapasztalták, hogy a bio gabonából készült kovászos kenyereket az időszakos gluténérzékenyek szervezete tolerálja.

Legnagyobb értékünk az egészségünk

Kicsit közhelyes végszó ez, de nagyon igaz. Attól, hogy ma még nincs bajunk, és nincs ilyen vagy olyan érzékenységünk, nem jelenti azt, hogy 5 év múlva nem is lesz.

Érdemes a bajt megelőzni, az egészséget fenntartani, mint utána orvostól orvosra járni, szenvedni, diétázni, gyakran eredménytelenül.

Egyetek jól, jókat, tisztán!

 

Miért lett mostanában népbetegség a gluténérzékenység?” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Szia! A cikk jó, de a szerzett és veleszületett gluténérzékenységnek nézz után. Aki lisztérzékeny lett pl húsz évesen, az se szerzett. (én ilyen vagyok) Genetikailag öröklődik, csak nem mindig fejeződik ki a génekből. A gyerekeim is örökölték (kivizsgáltattam) de nem biztos hogy betgek lesznek. És ebből nem lehet kigyógyulni (a lisztérzékenységből ami ugyanaz mint a cöliákia és a gluténérzékenység) De van sok féle más gluténérzékenység. Értem mire gondolsz, de jó lenne szakmailag helyesen megnevezni ezeket a betegségeket. A lisztérzékenyek országos egyesületénél tudsz erről könnyen szakcikkeket gyűjteni.
    Üdv.
    Fruzsi

    Kedvelik 1 személy

    1. Kedves Fruzsi! Köszönöm a kommentedet. A cikkben főleg az életmód által szerzett gluténérzékenységgel foglalkoztam részletesen, arra csak pár mondatban tértem ki amiről te írsz. Viszont sokat tanulmányoztam a témát, és maximálisan egyet értek a hozzászólásoddal és én is szoktam ajánlani az egyesület holnapját. 🙂 Péklány

      Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s