Annyira boldog vagyok, hogy végre itt van a tavasz. Naponta rácsodálkozok a virágzó fákra, a megújuló természetre, a csodás illatokra. Imádom a lopott, pékség előtt kézenfogva eltöltött perceket a férjemmel. Ahogy körbenézünk, mindenhol csodás virágok. Nemhiába, Füred 2017-ben is a legvirágosabb város címet nyerte. Végre minden délután kint vagyunk ovi után a játszótéren, vagy itthon… Milyen idő is van ma? olvasásának folytatása
Volt már olyan veletek, hogy miközben történt valami, pontosan tudtátok hogy ez egy olyan mérföldkő, hogy utána már semmi sem lesz a régi…és mindeközben ez a történés apró volt, ha nem álltál volna meg, talán észre sem veszed. Nem, ez a cikk nem az új cruffinról szól. Az is egy kis mérföldkő, elég nagy. De… Kis mérföldkövek, amik talán a legnagyobbak olvasásának folytatása
Nos, január első hete gyorsan elszaladt és elég sűrűre sikeredett. Túl vagyok jó pár hajnali nyaki gerincsérvemen segíteni hivatott fizikoterápián, egy MRI-n, egy szakmai támadás szerintem intelligens megvédésén, két szuper legjobb barátnős találkozáson és egy sikeres nyitáson. A pékségben leltároztunk, alapanyagot rendeltünk, kijelöltük idénre a fő irányokat, és persze rögtön csináltunk egy pár új terméket… Évindító kirándulós hétvége olvasásának folytatása
A minap kezembe került a Nők Lapja, benne egy cikk Bujtor István fiával. Bujtor István, csakúgy mint Bud Spencer, Terence Hill, Louis de Funes és még jó páran a hasonló nagy nevek közül az életünk részei. A filmjeiken nőttünk fel, én személy szerint úgy éreztem egész eddigi életemben, mintha ismerném őket. Egyik-másikuk elvesztése – anélkül… Értem, értem de elfogadni attól még nem tudom… olvasásának folytatása
A nyaralás előtti hetek szinte úgy repültek el, hogy észre sem vettük…Régóta körvonalazódott már, hogy hol szeretnénk folytani az új életünket. Aki rendszeresen követi az írásaimat, sejtheti hogy ez a hely nem ott van, ahol most lakunk, tehát nem a Dunakanyarban. Megtaláltuk az új otthonunkat és eladtuk a mostanit. Kerestünk új ovit és én ott… Egy hét teljes kikapcsolódás olvasásának folytatása
Mindig is boldog voltam sütés közben. De most hétvégén tapasztaltam meg milyen igazán az “örömsütés”. Amikor jó helyen, jó emberek vesznek körbe, segítenek, érdeklődnek, és együtt örülnek velem amikor kisül és elfogy a sok finomság. Pénteken érkeztünk le Tihanyba, ahol már mindenki a szombati Levendula Fesztiválra készülődött. Mindig rácsodálkozok erre a parányi, ámde annál különlegesebb… Tihanyi örömsütés olvasásának folytatása
Nem kérem, a cím nem elírás. Hetek óta már alig bírtam magammal, mert tudtam hogy jön Pünkösd, és mi útra kelünk ismét Babbához, Csíksomlyóra. Ezen a hétvégén nem sütöttem semmit, helyette más volt a program 🙂 Tudjátok ki Babba? Babba nem más, mint a magyarok védelmezője, a Boldogasszony, Babba (=szép) Mária, Szűz Mária. Feje körül mandorlaként a 12 csillag,… Babbára várva olvasásának folytatása
Húsvét vasárnap reggel azon tűnődtem a reggeli kávéval a kezemben, hogy pont 2 éve ilyenkor halt meg a Nagypapám, és már a telkibányi Nagyi sincs velünk december óta. Ez utóbbi tényen bárhol bármikor még mindig el tudom magam sírni, ugyanis a Dédi – így hívtuk amióta kislányom megszületett – nagyon közel állt hozzám. Épp a könnyeimet… Az én Húsvéti csodáim olvasásának folytatása
Olyan sokan kérdezitek hogy hogyan csinálom… “Hajnalban gyakorlat, hét közben péksuli és vizsgák, otthon a család, a nagy ház kerttel és tele teendővel, közben senior márka manager vagy egy nagy cégnél, és még otthon is sütsz”. A válasz tök egyszerű. Boldog vagyok! Van egy borzasztóan erős hátországom: egy férjem akivel imádjuk egymást és akire… Orsi te mit szedsz? olvasásának folytatása
Ez most nem kenyér. De nem is kalács… Fáj a szívem, fáj a lelkem, és jól esik kiírni magamból. Napok óta tudjuk, hogy a mi szeretett Nagyink nemsokára már nem lesz közöttünk. És ma reggel megjött a félve félt hír: meghalt a Nagyi az éjjel. „Jobb ez így”, mondja az agyam, hiszen az elmúlt évek… Akiért a harang szól… olvasásának folytatása
