Van egy kedvenc müzlim, amiben a zabpehely mellett eper chips (vagyis aszalt eper) és fehér csoki reszelék van. Igaz, most tombol az eper szezon és minden nap friss epret eszünk, de szezonon kívül milyen nagy öröm lesz a saját készítésű müzlinket enni, saját eperből. Mert az arácsi kertünkben bizony minden nap szüretelünk két marokkal a… Eper chips “á la Péklány” olvasásának folytatása
Szóval az úgy volt, hogy hazajöttünk a nyaralásból és én úgy terveztem, hogy írok egy jó kis úti beszámolót arról a fantasztikus 10 napról Olaszországban. Megírom, hogy milyen volt a Comoi-tó, a Cinque-terre és Verona. Hogy minden idők legjobb nyaralása volt ez az 5 éves kislányunkkal, akivel idén először sikerült úgy eltölteni 10 napot, hogy… Nyár esti mantrázás Laár Andrással a Szitahegyen olvasásának folytatása
Amikor 7 éve a nászutunkon Provence-ban jártunk, nemcsak a végtelen lila levendula mezőket csodáltam, hanem azt is, ahogy a tájegység lakói és vállalkozói egységesen levendula földet és városokat csináltak Provence-ból. Minőségi kozmetikumok, ajándéktárgyak, párnák, levendula mintás abroszok és jobbnál jobb, divatosnál divatosabb táskák és neszeszerek várták az oda látogatókat. Az éttermekben, fagyizókban mindenhol levendula szörp,… Indul a levendula szezon! olvasásának folytatása
Annyira boldog vagyok, hogy végre itt van a tavasz. Naponta rácsodálkozok a virágzó fákra, a megújuló természetre, a csodás illatokra. Imádom a lopott, pékség előtt kézenfogva eltöltött perceket a férjemmel. Ahogy körbenézünk, mindenhol csodás virágok. Nemhiába, Füred 2017-ben is a legvirágosabb város címet nyerte. Végre minden délután kint vagyunk ovi után a játszótéren, vagy itthon… Milyen idő is van ma? olvasásának folytatása
Évek óta a külső szemlélő számára nehezen értelmezhető misztérium övezi a kenyér címkézést. Címkézéstől „jogosan” hidegrázást kapó kézműves pékek, újabbnál újabb termékneveket kitaláló, ezáltal a címkézést messze elkerülő albán pékségek, szabályosan (ámde a fogyasztó számára mégis semmi lényeges információt nem tartalmazó) címkéző ipari pékségek, szigorú, szabálykövető hatóságok és időnként fel-fel bukkanó cikkek a szabálytalan címkézésről… Címkézni, vagy sem? És ha igen, akkor mit és hogy? Na ez itt a kérdés. olvasásának folytatása
Volt már olyan veletek, hogy miközben történt valami, pontosan tudtátok hogy ez egy olyan mérföldkő, hogy utána már semmi sem lesz a régi…és mindeközben ez a történés apró volt, ha nem álltál volna meg, talán észre sem veszed. Nem, ez a cikk nem az új cruffinról szól. Az is egy kis mérföldkő, elég nagy. De… Kis mérföldkövek, amik talán a legnagyobbak olvasásának folytatása
Jó ideig vaciláltam, hogy füredi nők vagy füredi dámák címet adjak a cikknek. Egyik ugyanis találóbb, mint a másik. Amióta itt lakunk figyelem az itt lakó nőket. Különböző helyeken, különböző napszakokban. Mintha lenne valami „dolce vita” itt a levegőben, ami különlegessé, leginkább hölggyé, már-már dámává teszi az itt lakó nőtársaimat. Az érzéseimet nem könnyű megfogalmazni,… Dolce Vita – avagy milyenek a füredi nők? olvasásának folytatása
A mai nap igazán különleges. Amióta megnyitottunk, munkál bennem a leveles tészta tökéletesítése. Félre értés ne essék, eddig is szuper volt a vajas leveles tésztánk, a belőle készült croissant-ok, búr kiflik, rácsos-lekvárosok, csigák és a túrós táskák. A tésztával tökéletesen elégedettek voltunk eddig is (és szerencsére a vendégek is) – nem is változtatunk rajta semmit.… Boldogság van olvasásának folytatása
Nos, január első hete gyorsan elszaladt és elég sűrűre sikeredett. Túl vagyok jó pár hajnali nyaki gerincsérvemen segíteni hivatott fizikoterápián, egy MRI-n, egy szakmai támadás szerintem intelligens megvédésén, két szuper legjobb barátnős találkozáson és egy sikeres nyitáson. A pékségben leltároztunk, alapanyagot rendeltünk, kijelöltük idénre a fő irányokat, és persze rögtön csináltunk egy pár új terméket… Évindító kirándulós hétvége olvasásának folytatása
Miután beütött a szokásos karácsony előtti hát-ideg becsípődésem, van egy kis időm írni. Ez a sunyi kis becsípődés váratlanul csap le általában. Elég egy álmatlan éjszaka, csomagtartóba pakolás egy hűvösebb napon (amikor is kilóg a derekam), vagy egy magasabb polc felé való ágaskodás (hát a 156 centimmel ebből is kijut bőven). És ilyenkor muszáj szigorúan… Hesteg bejgli olvasásának folytatása
Péklány leszek blog 